Álmatlan - Meséim, gondolataim, történeteim Az élet nem azt jelenti, hogy túléljünk egy vihart, hanem hogy tudjunk táncolni az esőben.

Éjjeli gondolatok

Nemrég megkérdezték tőlem, hogy számomra mi a hit, mennyire vagyok vallásos és úgy általában hiszek-e Istenben. Érdekes kérdés és ahogy jobban belegondoltam rájöttem, hogy számomra teljesen mást jelent ez az egész témakör, mint a legtöbb embernek.
Édesapám szülei nagyon vallásosak voltak és amint elkezdtem az általános iskolát engem is szerettek volna erre az útra vezetni. Rövid időn belül elkezdtem a hittan órákat, rendszeresen jártam templomba, gyóntam, elsőáldoztam, olvasgatni kezdtem a bibliát és kezdtem megismerkedni ezzel az egész vallási közösséggel. Soha nem volt kifogásom ellene, sőt még kisgyermeki fejjel élveztem is egyes részeit és kíváncsian hallgattam a történeteket. Esténként imádkoztam, ha valami rosszat tettem bocsánatot kértem érte és ha olykor valami nagy vágyam volt, amihez úgy éreztem, hogy segítség kell, akkor nem voltam rest elmondani néhány imát, hátha ez majd segít.
Aztán teltek az évek és már meg nem mondom minek köszönhetően, de valahogy elmaradoztak a templomba járások és minden más is, ami eddig rendszeres volt. Gyermekfejjel hogy látja ezt az ember? Istent egy nagy szakállas öreges úrnak képzeltem, aki bottal jár, az arca megviselt, de rámosolyog azokra, akik tisztességesen élnek, akik viszont vétkeznek, azokra lesújt haragjával. Most így visszagondolva, talán nevetséges ez a leírás, de mindenhol ezt láttam. A könyvekben, a képeken, a filmekben, a mesékben, sőt ha rákérdeztem, még akkor is ezt a választ kaptam.
És hogy ma hogy látom? Amikor megkérdezték tőlem, hogy vallásos vagyok-e azt feleltem igen. Amikor megkérdezték tőlem hiszek-e Istenben azt feleltem igen. De nem a bibliai alakjában, nem úgy, ahogy régen. Úgy hiszem mindenkinek van egy saját Istene. És ő nem a mennyben él, nem is fenn a magasban, hanem ott legbelül benned. A lényed egy picike kis darabja, ami mindig erőt ad, hogy menj tovább és tovább. Egy kis darab csoda, ami mindig felsegít, ha épp elesnél. Azt mondják az a lényeg az életben, hogy mindig egyel többször állj fel, mint ahányszor elesel. Hát ebben segít Ő. Hívhatod Istennek, hívhatod csodának, hívhatod léleknek vagy akár sorsnak is. Nem a név számít, hanem maga az emberi természet. Hinni kell valamiben, különben nem tudnánk élni. Bízni kell egy távoli jóban, amiért megéri küzdeni és amiért megéri legyűrni a nehéz hétköznapokat. Ez a valami pedig benned van. Ezt hívom én hitnek. Talán neked is van egy Istened. Talán a nehéz helyzetekben szólsz is hozzá és kéred, hogy segítsen, hogy jobbra fordulhassanak a dolgok. Éppen ezért számomra minden vallás rejteget valami szépet. Mindegyikből tudok tanulni valami újat és hasznosat, ami segítségemre válik az életem során. Már annyi idő eltelt mialatt ezek kialakultak. Ki tudja melyik az igaz és melyik a valójában igaz? Nem is kell már keresni, hogy a leírt történetek valóban megtörténtek-e valaha. Az évszázadok során már az életünk részeivé váltak és emberek millióit segítették át a nehéz időszakokon. Mert hinni KELL és amíg ember él a földön, addig a hit is élni fog. Hagyd szárnyalni a lelked és a lehetetlen nem létezik többé...

Önarckép

''Ha kell feláldozom magam azokért akit szeretek, kezeimmel átölelem a világot és próbálom jobbá tenni még ha nem is ér semmit, amit teszek. Akik rámnéznek talán csak egy arcot látnak és mennek tovább. De belül jóval több van és egy hihetetlenül nagy lélek, aki nem akar mást csak szeretni újra meg újra. Ugyan vannak még szárnyaim, de már nem tudom használni őket. Nincs ki megmutassa hogy repüljek újra. Pedig csak ott érzem jól magam igazán. Fenn a magasban, ahol úgy érzem nincs lehetetlen és ahol igazán boldog lehetek...''

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.