09/20090
A boldogságról
Olvasgatásaim és mások élettörténetének megismerése közben szinte mindenhol felrémlett a boldogság és a boldognak lenni fogalma. Persze ebben nincs is semmi különös, hisz mindenki ezt szeretné, természetesen én is. A különbség csak annyi, hogy ahány ember annyi fajta boldogság. Minden egyes lélek mástól kap szárnyra. A blogomban is sokszor szerepel ez a fogalom és úgy érzem igényel egy kis kiegészítést.
- Mi szeretnél lenni?
- Boldog.
Igen ám, csak ez nem ilyen egyszerű. Mi emberek hajlamosak vagyunk olyan dolgokra vágyni, amik abban a formában ahogy szeretnénk nem léteznek. Mindennek két oldala van. Ha magát a boldogság szót elkezdjük elemezni rájövünk, hogy nem létezhet olyan társ szavai nélkül mint a fájdalom, szenvedés, csalódás. Tudom még nem világos ezért megpróbálom elmagyarázni. Nem tudhatod milyen boldognak lenni, amíg nem tapasztalod meg a másik oldalt. Ha mindig csak jó dolgokat élnél át az életben és soha nem érne semmi fájdalom, akkor megszűnne létezni mindkét fogalom, csak egy testi és lelki állapot lenne és bizonyosan képtelen lennél megbecsülni azt. Hogyan törekedhetnél jobbra, mikor már minden a tiéd. Persze ez csak fikció, hiszen az élet nem ilyen. Megtanítja nekünk, hogy semmi sem jár egyedül és mindennek van egy párja, ami rávilágít, hogy hogyan is kezeld a kontrasztokat. Tehát az tud többre és jobbra vágyni, aki átélte már a másik pólust is: A szomorúságot, csalódottságot és úgy egészében azt, amit fájdalomnak nevezünk. Egy hajléktalan, több éve az utcán élő ember igazán boldog, ha talál egy véletlenül elhagyott pénz érmét. Neki ott és akkor nem kell több, a szíve megdobban és boldog. Tényleg az! És miért? Mert számára ez több, mint amit eddig az élettől kapott. Állítsuk ezt szembe a helyzet ellentétével. Egy milliárdos megérkezik az új 5-ös BMW-ével, kiszáll és megpillant a földön egy elhagyott száz forintost. Jelent neki valamit? Közönyösen továbblép, mintha észre sem venné.
Tehát mikor azt mondod, hogy boldog szeretnél lenni mindig gondolj arra, hogy ez nem működik anélkül, hogy át ne élted volna milyen is az, mikor NEM vagy boldog. Ez is az élet része. Rossz, fájdalmas, lélektépő, de ez tanít meg arra, hogy képes légy örülni annak, amit majd később kapsz az élettől. Nehéz így látni a dolgokat és hasonlóan gondolkodni tudom...de higyjétek el megéri!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.