09/20090
Az elme rabságában
Igaz történet alapján.Csöndes őszi délután volt. A nap utolsó erejével még próbálta visszaidézni az elmúlt nyár melegét, de immáron egyre kevesebb sikerrel. Sugarai már korántsem adtak olyan meleget, mint régen. Mégis sokan örültek ennek, hiszen tudták, hogy hamarosan…
09/20090
Két ember és maga a nagybetűs élet
Két ember hétköznapi (?) története, avagy: az élet írta mesék vége nem mindig happy end.Szereplők: egy fiú és egy lány.Napjaink.1. szakasz: A mérhetetlen boldogság. Helyszín: Fiú lakása, hálószoba, franciaágy.Lány: - Annyira jó itt veled. Sosem voltam még ilyen boldog. Nem…
09/20090
Egy szuperhős naplójából...
Egy újabb hosszú nap vége. Huszonnégy óra csupán, nekem mégis éveknek tűnik. Már nem is számolom mennyi telt el mióta elhatároztam, hogy írni kezdek. Bár ennek az egésznek az értelmetlen mivolta még mindig mosolyt csal az arcomra. Minden egyes megírt oldal után kitépem a…
09/20090
A szomorúságról, a boldogságról
Azt hiszem ez az a téma, amiről szinte mindenki tudna mesélni naphosszat, hisz akár szeretnénk, akár nem, életünk egyik meghatározó része. Én most mégis megpróbálom egy más, saját megvilágításban leírni a tapasztalataimat erről az érzésről, a miértjéről, az…
09/20090
Végtelenül örökké
Csöndes nyári délután volt. Anne a félig nyitott ablakhoz lépett, kezét a párkányra helyezte, tekintete pedig megpihent a távolban. Még most sem tudott betelni a látvánnyal és még ma is úgy dobbant meg a szíve, ahogy régen, mikor a kövekkel kirakott kis kerti sétányra…
Utolsó kommentek