Álmatlan - Meséim, gondolataim, történeteim Az élet nem azt jelenti, hogy túléljünk egy vihart, hanem hogy tudjunk táncolni az esőben.

Egy újabb hosszú nap vége. Huszonnégy óra csupán, nekem mégis éveknek tűnik. Már nem is számolom mennyi telt el mióta elhatároztam, hogy írni kezdek. Bár ennek az egésznek az értelmetlen mivolta még mindig mosolyt csal az arcomra. Minden egyes megírt oldal után kitépem a…

Csöndes nyári délután volt. Anne a félig nyitott ablakhoz lépett, kezét a párkányra helyezte, tekintete pedig megpihent a távolban. Még most sem tudott betelni a látvánnyal és még ma is úgy dobbant meg a szíve, ahogy régen, mikor a kövekkel kirakott kis kerti sétányra…

A legtöbb ember ismeri az érzést mikor annyira Szeret valakit, hogy az már szinte fáj. Fizikai fájdalmat okoz minden perc, amikor nem lehet vele, nem érintheti, nem érezheti. Ugyanígy volt ezzel a fiú is. Valami kimondhatatlan kettősség volt benne. Egyrészt még soha az életben nem…

A fiú immáron napról napra élt. Csak egyetlen dolog volt az, ami a gondolatait lekötötte és ez nem volt más, mint egy valódi angyal. Az a lány, akivel nap mint nap órákat töltött el a virtuális világban, attól a perctől fogva, mikor megismerte. Abszurd egy helyzet volt, ő maga is…

Megígértem, hogy mesélek még, hát itt vagyok és egy újabb felejthetetlen történetet mondok most el minden kedves olvasónak, aki kíváncsiságból ide kattint. A címmel ellentétben nem a munka ünnepéről lesz szó, azaz nem abban az értelemben, ahogyan azt először gondolnánk. Az…